Mindössze 16 éves, mégis tiszteletre méltó eredményekkel tette le névjegyét az U19-es korosztályban. A BHSE öttusaszakosztályának tehetsége, Darányi Zora augusztus végén világbajnok lett egyéniben és csapatban, majd pár héttel később a portugáliai Európa-bajnokságról is két éremmel tért haza: csapatban arany-, vegyes váltóban pedig ezüstérmet nyert.
„Miközben pihentünk nyáron, Darányi Zora, 11.a osztályos tanuló egyéniben és csapatban is világbajnok lett a madridi U19-es öttusa világbajnokságon. Szeretettel gratulálunk ehhez a lenyűgöző eredményhez!” – szól a Szilágyi Erzsébet Gimnázium facebook bejegyzése.
Zora mindössze 16 éves, közel 3 hét leforgása alatt két világversenyen is helyt állt, Madridban két világbajnoki címet nyert, a portugáliai Európa-bajnokságról pedig egy arany- és egy ezüsttel tért haza. A sűrű program saját bevallása szerint nem okozott különösebb problémát számára, inkább a világversenyeket megelőző hosszú felkészülési időszak vett ki belőle, és – visszacsatolva a gimnázium bejegyzésére – míg sok tinédzser a nyaralásra fókuszált, ő két helyszínen is magas színvonalon képviselte Magyarországot és a BHSE-t.
„A két világverseny feltöltött, öröm volt versenyezni. Nem ezek az erőpróbák jelentik a nehézséget, inkább a felkészülési időszak, a rengeteg edzés és a tanulás összeegyeztetése” – vallja be Zora. Gyerekként több sportot is kipróbált, balettozott, szertornázott, lovagolt, úszott, és mivel remekül teljesített a medencében, egész kicsiként vitték is volna hátúszónak, de szülei nem szerették volna a hat-hét éves Zorát kitenni a hajnali edzéseknek. Mivel szeretett futni, kicsi kora óta lovagolt, és egy erdei táborban a lövészet során kiderült, hogy remekül céloz, így a családi kupaktanács után végül az öttusa felé vette az irányt.
„2018-ban, kilencéves koromban kezdtem el öttusázni, de nem ugrottunk rögtön fejest ebbe a sportágba. A lovaglást nem hagytam el, heti rendszereséggel jártam lovagolni az öttusa edzések mellett. A lovaglás a mai napig része az életemnek, de az öttusa versenyszámaiból kikerülve és a kevés szabadidő miatt ez mostanra a hobbimmá vált. Volt idő, amikor heti egy úszó- és futóedzésre jártam, aztán szép fokozatosan felépült a rendszer. Nagyon megszerettem ezt a sportágat, sosem gondoltam, hogy máshol kellene lennem, és amikor jöttek az első eredmények, azt éreztem: szerencsés vagyok, hogy nem csak szeretem, de sikeres is lehetek ebben a sportágban” – folytatta Zora, aki szerint a kemény munka mellett a mentális felkészülésnek is köszönhette, hogy idén nyáron ilyen eredményeket tudott elérni.
„A világbajnokságon azt éreztem, hogy egyetlen számban sem estem ki a ritmusból, végig fókuszált tudtam maradni, afféle csőlátásban mentem végig a versenyen és az volt az egyetlen célom, hogy a végén elégedett lehessek magammal” – folytatta a fiatal öttusázó, akit kicsit meglepett az egyéni világbajnoki cím.
„Igen, kicsit meglepett ez a siker, de azt is mondhatom, hogy megértem rá. Korábban voltak nehezebb éveim, amikor mondjuk csak váltóban jutottam ki a világversenyekre, vagy tavaly, amikor sérülés miatt meg kellett szakítanom a versenyszezonomat, de tudtam, ha jó napot fogok ki, és összeszedett tudok maradni, akkor képes lehetek akár ilyen eredményre is” – magyarázta Zora, aki igyekezett nem foglalkozni azzal a teherrel, hogy világbajnokként rajtol az Európa-bajnoki mezőnyben.
„Nyilván ez más helyzet, más lelki állapot, és próbáltam nem foglalkozni az elvárásokkal, úgy tekinteni az Európa-bajnokságra, mint egy sima versenyre. Sajnos az OCR-ben volt egy kisebb hibám, így egyéniben a negyedik helyet szereztem meg úgy, hogy a kombinált számban egyéni csúcsot értem el. Szerencsére a lányokkal így is aranyérmet tudtunk ünnepelni csapatban” – folytatta Zora, aki az első olyan generációba tartozik, aki már nem lovaglásban, hanem OCR-ben versenyez.
De térjünk vissza a magánélethez, az iskolához, egy 16 éves tinédzser álmaihoz. Hogyan éli a mindennapjait egy különösen időigényes sportágban Zora?
„Mivel az iskola is nagyon fontos számomra, egyetemre szeretnék menni és állatorvos szeretnék lenni, így zsonglőrködni kell az iskolával és a versenysporttal. Egészen mostanáig hagyományos rendszerben jártam a gimnáziumba, idéntől azonban egyéni tanrendben folytatom a tanulmányaimat, amelynek technikai megvalósítását már leegyeztettük az iskola vezetéssel és a gimnázium támogat ebben. Számomra nagyon fontos a tanulás, tudatosan készülök az egyetemi éveimre. 2021 óta a tanulmányi és a sportban elért eredményeimnek köszönhetően mindig megkaptam a Jó tanuló, jó sportoló, valamint az „Élen a tanulásban, élen a sportban” elismerést. A klasszikus tinédzseréletről pedig annyit, hogy nem vagyok az a bulizós típus, ugyanakkor nem érzem azt, hogy bármi is kimaradna az életemből.”
A magyar öttusasport jelenleg több olyan világklasszist mutat fel a fiatalok számára, akiket érdemes követni. Gulyás Michelle, Guzi Blanka vagy éppen a honvédos Erdős Rita eredményei remek ösztönzést jelentenek a fiatalok számára. Zora fel is néz a hölgyekre, de példaképe egy másik sportágból érkezik.
„Ő pedig Szilágyi Áron, akire emberileg és sportolóként is fel tudok nézni” – mondja versenyzőnk, aki edzőit is afféle példaképként említi: sokat köszönhet a honvédos közegnek, elsősorban Fodor Norbertnek, aki a legrégebb óta foglalkozik vele itt az egyesületben. De öttusázóként nem tud kiemelni csupán egyetlen edzőt. Rengeteget köszönhet Takács Péter vívóedzőjének, Stépán Zsolt futóedzőjének, Molnár Emőkének, aki már a legelső öttusás éveiben is a lövő edzője volt, valamint Szilágyi Zsolt OCR edzőjének.
Hogy miként zárja Zora a 2026-os évet és miként látja magát öt év múlva?
„Most pihenek, aztán amikor kezdődik a felkészülés, igyekszem minél többet beletenni, hogy jövőre is kijuthassak a nemzetközi versenyekre. A legfontosabb, hogy a saját elvárásaimnak megfeleljek. A távlati célom egyértelmű: egyszer az olimpián is szeretnék majd rajthoz állni. Úgy gondolom, ez minden sportoló álma. De a jövőmet nem csak öttusázóként képzelem el, állatorvos szeretnék lenni, és ehhez bizony sokat kell tanulni is. És ahogy mondtam: jól kell zsonglőrködni az idővel!”
