Befejezte pályafutását kajakosunk, a kétszeres világbajnok, Európa-bajnok Hagymási Réka tőrzsőrmester, aki a Magyar Honvédség kötelékében folytatja civil pályafutását.
A Covid-fertőzés utóhatásai, a lassú felépülés miatt sok időt kellett kihagynia, de úgy tervezte, hogy tavaly ősszel megkezdi a felkészülést. Most azonban a búcsújáról kell beszámolnunk…
Hosszú, szenvedős folyamat után elkezdtem ősszel a felkészülést, hiszen szerettem volna visszatéri a vérkeringésbe, szerettem volna 2023-ban újra versenyezni. Az erő és a fizikai állapotom azonban nehezen jött vissza, és ősszel megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy már sem fizikailag, sem lelkileg nem tudnék a száz százalékos Hagymási Réka lenni, így a befejezés mellett döntöttem.
Lelkileg miként dolgozta fel, hogy rákényszerült ennek a döntésnek a meghozatalára?
Fájdalmas volt nyilván. Azt tudtam, hogy egyszer vége lesz a sportpályafutásomnak, de szerettem volna, ha 21 év után méltóbb ez a befejezés. Az idő segített a feldolgozásban, rá kellett jönnöm, hogy az egészségem, az életem az elsődleges és nem az álmaim.
Öt éve a Sportszázad tagja, a BHSE-nél megfogalmazott és felépített kettős karrier építés segítségére van a jövőjével kapcsolatosan?
Igen, ez az ötödik évem a Sportszázadban, ebben az esztendőben jár le a szerződésem, de maradok a Magyar Honvédségnél, vagy a sportszervezői vagy a gazdasági végzettségemnek megfelelően szeretnék beosztásba kerülni. Most a Sportszázaddal és a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetségével kapcsolatos ügyekben segédkezem.
Össze tudja foglalni, hogy mit kapott a kajak-kenu sporttól?
Az idő kevés lenne rá annyi mindent. Napokig tudnám sorolni az élményeket, érzéseket, szép pillanatokat. Az eredményeknél sokkal, de sokkal többet kaptam. A sportnak köszönhetően olyan mentális hátterem lett, amelyet az élet bármely területén hasznosítani tudok. Ha pedig a legszebb versenyélményeimre kíváncsi, akkor a világbajnoki címek mellett kiemelném a 2015-ös montemori U23-as világbajnokságot, ahol a testvéremmel, Anitával állhattam fel a dobogó második fokára K-2 500 méteren.
A sport mennyire marad az élete része?
Rendszeresen lejárok a Hajógyári-szigetre edzeni, mert nem tudom a sport nélkül elképzelni az életem. Jó szintre vissza tudtam térni a betegségem után, de sajnos ez a versenysporthoz már nem elegendő. És ezt el kell fogadni.
Gratulálunk a rendkívüli pályafutáshoz és sok sikert kívánunk a civil élethez, Réka!
#csakahonved
Fotó: Magyar Kajak-Kenu Szövetség
