Hírek - Gyászol a Bp-i Honvéd és az egész olimpiai társadalom.
2010-07-28
Életének hatvankilencedik évében hosszantartó betegség után elhunyt dr. MÓNA ISTVÁN olimpiai bajnok öttusázó.
Móna István Nyíregyházán született 1940. szeptember 17-én. 1955-től 1970-ig a Budapesti Honvéd sportolójaként öttusázásban és párbajtőrvívásban versenyzett. Balczó András, Móna István, Török Ferenc összeállítású öttusacsapat tagjaként négy világbajnoki, majd az 1968. évi nyári játékokon olimpiai bajnoki címet nyert. Legjobb egyéni eredménye az 1966. évi Melbourne-i világbajnokságon elért negyedik helyezés. Az aktív sportolástól 1970-ben vonult vissza.
Eredményei:
• öttusában:
o olimpiai bajnok (csapat: 1968)
o négyszeres világbajnok (csapat: 1963, 1965, 1966, 1967)
o világbajnoki 4. helyezett (egyéni: 1966)
o kétszeres világbajnoki 5. helyezett (egyéni: 1963, 1965)
o négyszeres magyar bajnok (1962, 1963, 1965, 1966)
• párbajtőrvívásban:
o magyar bajnok (csapat: 1970)
1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi oklevelet, 1972-ben a Testnevelési Főiskolán öttusa és vívó szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után ügyvédi hivatásának gyakorlása mellett a Bp-i.Honvéd vívó szakosztály elnöke, a legsikeresebb magyar vívó klub irányítója. Éppen ezért rendkívül örült, Nagy Tímea első olimpiai bajnokságának, hiszen éppen születésnapján nyerte az aranyat. Sydneyben aratott sikerét Athénben megismételte.
Nevelt fia Kulcsár Krisztián, Barcelonában, majd Athénben tagja volt az ezüstérmes párbajtőrcsapatnak, 2007 őszén Szentpétervárott világbajnok lett, többszörös világ- és Európa-bajnok csapattag.
Móna István dolgozta ki az Olimpiai Bajnokok Klubja alapszabályát és az alapító Lemhényi Dezső mellett a klub alelnöke volt.
Sikereire és kudarcaira olykor sértő őszinteséggel, nyers modorban emlékezett „Élettusa” címmel megjelent kötetében, amelynek tavaly őszi bemutatóján betegsége miatt már nem lehetett jelen. Most örökre búcsúra kényszerült az olimpiai családtól, és kedvenceitől, a Bp-i. Honvéd sportolóitól.
Móna István Nyíregyházán született 1940. szeptember 17-én. 1955-től 1970-ig a Budapesti Honvéd sportolójaként öttusázásban és párbajtőrvívásban versenyzett. Balczó András, Móna István, Török Ferenc összeállítású öttusacsapat tagjaként négy világbajnoki, majd az 1968. évi nyári játékokon olimpiai bajnoki címet nyert. Legjobb egyéni eredménye az 1966. évi Melbourne-i világbajnokságon elért negyedik helyezés. Az aktív sportolástól 1970-ben vonult vissza.
Eredményei:
• öttusában:
o olimpiai bajnok (csapat: 1968)
o négyszeres világbajnok (csapat: 1963, 1965, 1966, 1967)
o világbajnoki 4. helyezett (egyéni: 1966)
o kétszeres világbajnoki 5. helyezett (egyéni: 1963, 1965)
o négyszeres magyar bajnok (1962, 1963, 1965, 1966)
• párbajtőrvívásban:
o magyar bajnok (csapat: 1970)
1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi oklevelet, 1972-ben a Testnevelési Főiskolán öttusa és vívó szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után ügyvédi hivatásának gyakorlása mellett a Bp-i.Honvéd vívó szakosztály elnöke, a legsikeresebb magyar vívó klub irányítója. Éppen ezért rendkívül örült, Nagy Tímea első olimpiai bajnokságának, hiszen éppen születésnapján nyerte az aranyat. Sydneyben aratott sikerét Athénben megismételte.
Nevelt fia Kulcsár Krisztián, Barcelonában, majd Athénben tagja volt az ezüstérmes párbajtőrcsapatnak, 2007 őszén Szentpétervárott világbajnok lett, többszörös világ- és Európa-bajnok csapattag.
Móna István dolgozta ki az Olimpiai Bajnokok Klubja alapszabályát és az alapító Lemhényi Dezső mellett a klub alelnöke volt.
Sikereire és kudarcaira olykor sértő őszinteséggel, nyers modorban emlékezett „Élettusa” címmel megjelent kötetében, amelynek tavaly őszi bemutatóján betegsége miatt már nem lehetett jelen. Most örökre búcsúra kényszerült az olimpiai családtól, és kedvenceitől, a Bp-i. Honvéd sportolóitól.