Friss hírek – Az egyetlen magyar, akit a világ legjobb sportolójának választottak

Húsz éve halt meg Iharos Sándor közép- és hosszútávfutó, tizenegyszeres világcsúcstartó atléta, akit eddig egyetlen magyarként választottak meg 1955-ben a világ legjobb sportolójává. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

1930. március 10-én Izrael Sándor néven látta meg a napvilágot Pestszentimrén. A második világháború után a Gamma Műveknél szerzett műszerész szakvizsgát, és itt kezdett el atletizálni is.

Alkatánál fogva rögtön eldőlt, hogy futó lesz belőle, tizenöt évesen már versenyeken indult. Először a BEAC-nál, majd a Bp. Haladásnál versenyzett, majd 1950-ben a legendás edző, Iglói Mihály keze alá került, akinek személyes kedvence lett. Egy évvel később – a Budapesti Honvéd versenyzőjeként – 1500 méteren második lett az országos bajnokságon.

Nem indult csodafutónak, de rendkívül szorgalmas volt, és mindent az atlétikának rendelt alá.

Egyenletesen fejlődött, rendkívül jól bírta az iramot, a versenyeket rendszerint nem a végén döntötte el, mert addigra már nem maradt mellette senki, akit le kellett volna hajráznia. 1952-ben kijutott a Helsinkiben rendezett olimpiára, ahol nem ért el helyezést, de még ebben az évben megfutotta első országos csúcsát 2000 méteren.

Első egyéni világcsúcsát 1955-ben futotta 3000 méteren. 1953 és 1960 között tízszeres magyar bajnok, tizennégyszeres magyar rekorder és tizenegyszeres világrekorder volt.

Az 1955. esztendő volt a legeredményesebb éve, amikor egyetlen idényben egészen tízezer méterig minden világcsúcsot megjavított, rajta kívül a finn csodafutó, Paavo Nurmi volt csak képes arra, hogy egyszerre tartson minden világcsúcsot 1500 métertől 10 000 méterig.

Iharos Sándort abban az évben – a magyarok közül elsőként és mindmáig egyedüliként – a világ legjobb sportolójává választották, s megkapta a sportvilág „Oscar-díjának” számító Helms-díjat. (A korra jellemző adalék, hogy idehaza a hét világcsúcsért összesen ötezer forintot kapott jutalomként.)

A legendás edző, Iglói csapata – Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes – 31 magyar bajnoki címet szerzett, és olyannyira uralták az 1956-os olimpia előtti évben a férfi közép- és hosszútávú mezőnyt, hogy az amerikai Time magazinban „Öt Elvtárs” címmel írtak róluk. Iglói kiválóan értett a formaidőzítéshez és versenyzői motiválásához, állítólag azt is megmondta nekik, mikor és milyen távon kell világcsúcsot futniuk. (Iharos később elmondta: mivel futótársaival együtt mind katonák voltak, a Magyar Néphadsereg napján sztahanovista felajánlásból világcsúcsjavítást kellett bejelenteniük, amit sikerült is „végrehajtaniuk”.)

Iharost azonban a tétversenyeken elkerülte a szerencse. Két Európa-bajnokságon vett részt, de a hatodik helynél előrébb nem végzett. A melbourne-i olimpia előtt esélyesnek számított, de – máig tisztázatlan okokból – végül nem utazhatott el a csapattal.

A játékok után edzője és mentora, Iglói nem tért haza Ausztráliából, a csalódások derékba törték Iharos karrierjét. Rövid ideig megpróbált Rózsavölgyivel együtt edzeni, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen, így kivált a csapatból. Ezután korábbi formájához képest csak közepes eredményeket ért el, az 1960. évi nyári olimpiai játékokon, 5000 méteren tízedik, 10 000 méteren tizenegyedik lett. Utolsó világcsúcsát 4×1 mérföldön 1959-ben érte el.

Visszavonulása után, 1962-ben atléta szakedzői oklevelet szerzett, majd 1964-től 1970-ig a Központi Sportiskola (KSI) atlétikai szakosztályának alapítójaként és vezetőedzőjeként több magyar bajnokot nevelt: Munkácsi Antónia, Csipán Borbála és Orosz Irén többszörös magyar bajnokok. Ezután sok foglalkozást kipróbált, és visszavonultan élt 1996. január 24-én bekövetkezett haláláig.

1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott. 1995-ben kézlenyomata felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára, bekerült a BHSE Halhatatlanok Klubja tagjai közé. A Magyar Posta 2005-ben emlékbélyeget bocsátott ki „Iharos Sándor: 1955-ben a világ legjobb sportolója” felirattal. 2008-ban Pestszentlőrinc-Pestszentimre posztumusz díszpolgára lett. Emlékére évről évre megrendezik az Iharos-emlékversenyt, nevét viseli a Budapesti Honvéd SE atlétikai pálya és a Margitszigeti Atlétikai Centrum.

forrás:index.hu

Tartalomhoz tartozó címkék: FRISS HÍREK