No Bra Day, vagyis Melltartó Nélküli Nap. 2011 óta október 13-án világszerte dobják le magukról a hölgyek a csipkésen szexi, unalmasan kényelmes, bevágóan kényelmetlen, sportosan elegáns vagy egyértelműen sportos ruhadarabjukat, s egy nap erejéig (vannak, akik már egy életre is) szabadságot engedélyeznek kebleiknek. Az akció természetesen nem öncélú és bár férfitársaink októberi „karácsonyként” élik meg ezt a napot, a hölgyek elsősorban a mellrákban szenvedők iránti együttérzésüket fejezik ki vele, illetve a szűrővizsgálatok fontosságára hívják fel a figyelmet. És persze arra is, hogy bár a gyártók törekednek rá, nem mindig érezzük magunkat komfortosan a push upok, szilikonpántok, kosarak és merevítők világában.
Nem mindegy, hogy mit, hogyan és főként MIKOR viselünk magunkon, a sportolás közben pedig hatványozottan fontos ez a kitétel, ha szeretnénk, hogy melleink egészségesek, és nem mellékesen esztétikai szempontból is látványosak maradjanak.
Extra push upban ugyan figyelemfelkeltő a fekvenyomás, de a padon már nem annyira vidám egy hason fekve elvégzett feladatsor, s egy külső szemlélőnek akár izgalmas látvány is lehet, de higgyétek el, érzésre nem annyira felemelő a futóedzés közben ide-oda ugráló kebel.
Minél intenzívebb az edzésmunkánk, annál hasznosabb a számunkra jól kiválasztott sportmelltartó, hiszen minden térbeli mozdulatnál a mellek is mozognak, nem csak fel-le, de oldalra is, szinte olyan mozdulatsort „írnak le”, mint a pillangók a levegőben.
Szakértők szerint az A kosárban 3.5-4, a D-ben már 5-8 centit is ugrálhatnak a mellek, egy jó sportmelltartó ezt a kilengést több mint a felére, az A esetében 53, a D esetében 59 százalékkal csökkenti. Mindez pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy a mellek szerkezete ne deformálódjon.
Hogy milyen hibákat követünk el a sportmelltartó vásárlásánál?
A profi sportolók szerint általában túl kicsi kosarat, és túl nagy hátsó pántot választanak az emberek, ezt egy kísérlettel is alátámasztották New York-ban, ahol az alanyokat szakértő boltokba küldték el, s a korábbi melltartóikhoz képest öt centivel rövidebb és egy kosárral nagyobb méretű melltartóval tértek vissza.
A sportmelltartó kiválasztásánál három lényeges pontra kell figyelni: a váll-, illetve hátsó pántokra, a kosárra és az oldalsó panelekre, amelyek alkalmasságát az alábbi módon lehet tesztelni.
Vállpánt: fogjuk meg a pánt tetejét és a közelebbi kosarat, és húzzuk meg, minél kevésbé nyúlik a vállpánt, annál jobban kontrollálja a mozgásokat. Nem lesznek zavarba ejtő mozzanatai az edzéseinknek.
Kosár: szintén a széthúzós technika, a kosár alját és tetejét kell egymástól eltávolítani, ha érezzük a feszességet, akkor nyert ügyünk van. Nagyon fontos, hogy a melltartó (stílusától függetlenül) az egész mellet takarja, ne legyenek kidudorodó részek – inkább a teljesítményünkkel, mint a kivillanó kebleinkkel hengereljünk a pályán.
Hátsó pánt és oldalpanelek: ha felvettük a melltartót, a mellek közé nyúljunk be egy ujjal. Ha több mint három centire ki tudjuk húzni az anyagot, akkor a melltartó nem jó. Állítható hátsó pántnál a legelső kapocsba állítsuk, viszont ha már a legnagyobb kapcsot kéne használni, válasszunk eggyel nagyobb számú melltartót. Ugyanakkor, ha a kezünket felemelve a kosár nagyon elmozdul, eláll, akkor túl nagyot vettünk le a polcról, inkább válasszunk eggyel kisebbet.
Hát így! Mert nekünk nőknek a mellünk sem lehet mellékes…
